so...u now guys i really hate english...i can't speak it...this is the reason why i magyarul beszélni. rég nem jegyeztem ide be semmit mert leginkább szarok rátok...mert az én életem ne legyen már kirakat annak a 10 embernek se aki havonta betéved a promra...persze ez így eléggé ellentmondásos azt tekintve hogy végülis ki vagyok ide PLAKÁTOLVA...meg azért se írtam die...emrt ponthogy csak havonta maximum 10 ember néz rám...annak meg mit koptassam a billentyűzetet. ennyivót a hiszti.

igazából történt velem jó is rossz is de ez titeket persze nem érdekel. probléma talán az hogy engem sem. koncentrálok a jelenre ami mostanában kées eléggé fostalicska lenni.de egy idő után ez is múlt lesz és akkor majd erre is nagívből tojhatok. mindenen túl kell lenni. kicsit hiányoznaka régi barátok...pff micsoda többesszám...az az egy régi barát. a DORCI...egy utcában lakunk és mégis alig van rá időm...sőt szinte nincs is. ez olyan mint amit a giccses körímélekbe írnak...hogy ' egy utcában laktok és mégis oly távol...hívd fel...keresd meg és mosolygj rá mert egy mosoly mindennél többet ér' meg hasonló gyomorforgató balfaszságok.de a dorci mosolya az télleg olyan sokat érős mosoly. sokszor szokott mosolyogni nekem...de akkor sem olyan kis értéktelen odadobott vigyor.ez olyan szélesszájas dorcimosoly enyhén ledöntött fejjel meg egy kis elcsukló vihogással. a gyerekkoromat végigkísérte ez az 'ihi-ihi' és msotanában,amikor egyre többet merül fel hogy nem kell nekem ez aze gész felnőttködés...felelősség,szerelem,ármány,intrika,drámai hozzáállás és hozéármándó.hanem csak viháncolni akarok a sporin a fák árnyékában a dorcival...msotanában egyre többet van szükségem az ő ihi-ihijére...